és a folytatás...

 2009.10.21. 21:11

Megejtettem a kézsebészeti és neurológiai vizitet. Potom 15.000 Ft-vel lettem könnyebb, és a vizsgálatok továbbra is azt támasztják alá, hogy a tüneteim bármennyire is fizikailag nyílvánulnak meg, lelki, pszichés okra eredeztethetőek vissza.

Úgy féltem a neurológusnál az eredménytől, hogy szó szerint lebénultak a kezeim, képtelen voltam megtartani magam előtt a levegőben. Előre vetítettem a dokinak, hogy olyan stresszben vagyok, hogy attól tartok semmit sem fogok tudni megtenni azokból a gyakorlatokból, amit kér tőlem. Csak nyugodt, otthoni körülmények között, amikor nem kell teljesítenem, van rá esély, hogy újra működni fognak. Nagyon szimpatikus, rendes és megértő volt. Azt mondta, bármennyire is le vagyok bénulva a rendelőben, egyszerűen semmilyen organikus neurológiai okot nem tud nálam feltételezni, ellenben pszichésen valóban kezelésre szorulok a túlzott pánikreakciók, és a szorongásból fakadó tüneteim miatt. Azt mondta, látott már hasonló tünetekkel küszködő teljesen egészséges embereket, de ilyen színes, és egymást gyakran váltó tünetekkel még nem találkozott. Mondtam neki, hogy sokkal könnyebben bírkóznék meg ezzel a nyavalyás szomatizációs zavarral, ha akadna egy sorstársam, aki már kijött belőle. Azt mondta, erre nem sok esély van, mert olyan ritka tünetegyüttes, aminek a kezeléséhez megfelelő orvost is nehéz találni, nemhogy egy kigyógyult beteget. Amúgy megnyugtatott, hogy ki lehet belőle jönni - elméletileg. Megadta egy pszichiáter telefonszámát (számomra kb. a 10.555.555-ik kb... :( ). Újabb remény csillant bennem, de egyben tartok is az újabb csalódástól.

Búcsúzáskor, mondta a doki, hogy sajnál, biztos nagyon nehéz lehet így, ilyen állapotban élni a mindennapjaimat. Hát...gondolom neki sem volt még olyan esete, hogy neki kellett begombolni a páciensén a gatya gombokat. Gáz volt nagyon, de nem volt annyi erő a kezemben, hogy begomboljam, igy meg kellett kérnem rá.

A kézsebész szintúgy nem talált semmit. Ott szintúgy lógott a kezem, mint a bili füle, és szintúgy pszichés okokra gyanagodott a doki.

Szóval elméletileg egészséges vagyok, mint a makk, csak épp nem úgy érzem. hmmm Jó kis mókát játszik velem a tudatalattim.

A bejegyzés trackback címe:

https://pavot.blog.hu/api/trackback/id/tr281466390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása